Vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt állt bíróság elé egy volt uniós biztos
John Dallit a vád szerint a dohánylobbi vette meg, 2012-ben belebukott a botrányba.
John Dallit a vád szerint a dohánylobbi vette meg, 2012-ben belebukott a botrányba.
Brüsszelben hólavinaként nő a Pegasus megfigyelési botrány, melynek alapos kivizsgálásáról szavaz jövő héten az EP. A képviselők politikai hovatartozástól függetlenül a demokráciát, jogállamiságot, szólászabadságot féltik miközben a magyar kormány hat éve nem módosított megfigyelési szabályain egy vonatkozó bírósági határozat ellenére.
Közzétette 2022 téli gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. Eszerint a tavalyi jelentős, 5,3 százalékos növekedés után az EU gazdasága idén 4, jövőre pedig 2,8 százalékkal fog bővülni. Az EU egésze 2021 harmadik negyedévében érte el a pandémia előtti GDP-szintet, és az előrejelzések szerint 2022 végére valamennyi tagállam túllépi ezt a mérföldkövet.
A határozati javaslatban arról írnak, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a nemzeti kormányok tagjai is az „oligarchia részei“, az uniós pénzeket pedig saját céljaikra használják fel.
Az új cseh kormány átírja az Európai Unió agráralapjából érkező pénzek elosztási szabályait a kis gazdaságok javára. Korábban Brüsszelben bírálták Babis akkori cseh miniszterelnököt, mert az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozójaként szép pénzeket vett fel az agráralapból.
Vizsgálóbizottság, meghallgatás, parlamenti vita – felgyorsultak az események a Pegasus-botrány körül, az Európai Parlament a kémszoftverek szabályozását szeretné elérni.
A bankok kibertámadás-szimulációt futtatnak le, amivel felmérik, mennyire képesek visszaverni egy ilyen támadást.
A Meta szerint nem akarja kivonni sem a Facebookot, sem az Instagramot Európából, és nem is „fenyegetőzött” ilyesmivel. A vállalat azután szólalt meg az ügyben, hogy a média kiszúrta: egy hivatalos dokumentumban belengette a kivonulást.
Nem sokkal az Európai Bíróság jövő szerdai ítélethirdetése után már az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűzik a jogállamisági mechanizmus ügyét – értesült az EUrologus.
Grandiózus tervvel állt elő az Európai Unió, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, amelyek szinte megszokottá váltak az elmúlt két évben, vagyis azt, hogy egymás után álltak le a termelőüzemek, mert nem volt elegendő chip a gyártáshoz. A most bejelentett elképzelés szerint sok területen kellene előrelépni, de a nagy verseny vége nagy arcra esés is lehet.
A lengyel ombudsman-helyettes szerint a krízishelyzet kiéleződéséhez a lengyel kormány is hozzájárul. Közben az EU soros elnöksége előrelépést ért el a migrációs törvénycsomag tárgyalása során.
A migránsoktól viszont átlag feletti szinten tartunk. Nálunk is a demokrácia és az emberi jogok védelme áll a fontossági lista élén, áll az Eurobarometer friss felmérésében.
Az uniónak először azokat a tagjait, így Magyarországot, kell helyretennie, amelyek akadályozzák az előre mutató közös politikát Kínával szemben– írta Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai és eurázsiai ügyekért felelős igazgatója, a Német Külpolitikai Társaság korábbi vezetője a Politico hírportálon.
Washingtonban találkozott hétfőn az EU-USA energiatanács, amelyen közös célkitűzésekről, illetve arról tárgyaltak, hogyan tudna még többet segíteni az Egyesült Államok az európai energiaválság megoldásában.
A tárgyalások a végső szakaszukhoz érkeztek.
Az 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból a Magyar Turisztikai Ügynökség 23 céget, illetve egyéni vállalkozót szponzorált, 630 millió forintot azonban gyakorlatilag saját alapítványának osztott vissza.
A legtöbb kár Németországot, Franciaországot és Olaszországot érte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint.
Teljes körű választási megfigyelő missziót javasolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR). Erre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa.
A rendszert nem vállaló tagállamoknak „nagyon jelentős támogatást” kell majd fizetniük a frontországoknak.
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.